a nagyapja kertjében állok nézem
a drótkerítésre felfutó babot a zöld kacsok
kibogozhatatlanul ölelik az acélt
 
*
 
bab mondja a gyerekének
 
*
 
környezetismeret órára babot kellett csíráztatni
a bab öreg vagy mi
szárazbab
hiába tettem vizes vatta közé nem csírázott ki
környezetből mindig hármast kaptam
pedig apám az állatkertből még primulát is lopott
 
*
 
gyomromban bizonytalanság először vagyok
falun vagy máshonnan ered a
félelem a növényektől kövek és
téglák között jobban érzem magam
 
*
 
itt nőtt föl elképzelem a nagyanyja alakját ahogy
nagymosáskor a teknő fölé hajol ruhaujja télen is
feltűrve a fején baboskendő
egyenes derékkal viszi a két vödröt
a kert végébe hogy kizúdítsa a
lúgos mosóvizet nem érzi hogy a lábszárára loccsan
 
*
 
kicsírázik megérinti átöleli ráindázik
simogatja kerülgeti kivirágzik ráfonódik
fojtogatja
 
*
 
egyszer mégis kicsírázott óvatosan eltettem a táskámba
mire beértem az iskolába letört róla az az egy kis csíra
hiába kotortam a táska aljában nem találtam
Szerző: Somogyi Aranka  2010.07.19. 13:16 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hajtukanyar.blog.hu/api/trackback/id/tr892160940

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása